Jelenlegi neves alkotói:

Németh Ferenc

fafaragó népi iparművész

1950. november 14-én született Petriventén. A fafaragást részben a fás szakmájának és az innét jövő fa szeretetének köszönheti. 1972-től foglalkozik fafaragással.

A kezdeti próbálkozások, majd egyre gyakoribb bemutatkozás a közönség előtt (hol egyéni, hol egyesületi szinten) az elismerések, részben sikerek tükrében, mindig bizakodóvá, ösztönzővé tették. Hazai munkái széles kört érintenek, de hagyott vésőnyomokat a határainkon túl is. pl.: Horvátország, Ausztria, Németország, Hollandia, Franciaország. Tagja  több fafaragó egyesületnek, köztük a Zala Megyei Népművészetinek is.

Gyakori látogatója a nyári táboroknak és kiállításoknak.

Díjai:

  • 1974 Savaria
  • 1977 Tungsram Fesztivál
  • 1996 Közművelődési Nívódíj
  • 1997 népi iparművész cím

 

Fő profija: plasztikák kis és nagy méretben, használati tárgyak, emlékművek, hidak, rönkbútorok, szabadtéri játékok, kopjafák, kapuszerkezetek, nyári pihenőházak. Jelenleg Szepetneken lakik a Királyi Pál u. 5. szám alatt, ahol műhellyel és bemutató teremmel rendelkezik.

Irodalom: Zala Megyei Népművészeti Egyesület = www.zalanepmüveszet.hu/tagsagunk/

Rohrböck Jenő

fafaragó népi iparművész

Országos és megyei díjak nyertese. Alkotótáborok résztvevője. A főváros után hosszabb ideig Nagykanizsán élt és alkotott, munkái közül kiemelendő a nagykanizsai temetőben található kopjafa, amely a 2. magyar hadsereg kanizsai ezredének, a 9-es tüzér- és 7-es és a 47-es gyalogezrednek állít emléket, valamint a Bolyai-reliefet, amely az iskola névadójának tiszteletére készült. Szepetneken mintegy másfél évtizede lakik, kiállítással is bemutatkozott, s egy Dózsa György 1514 reliefet ajándékozott az ÁMK-nak.

A Radványi Géza által rendezett, 1948-ban bemutatott Valahol Európában című film egyik gyermek szereplője volt.

2014-ben halt meg.  Horváth Tamás Rohrböck Jenő emlékére c. nekrológja a Kanizsa c. hetilapban jelent meg.

" Egyszer már meghalt a " Valahol Európában " című film gyerek szereplőjeként. De ez szerepjátékból történt.

....végleg elment. 

Fákban örökített munkái emlékeztetőként velünk maradnak. "

 

 

Irodalom:

www.erikanet.hu/oldal

Zsovár Anita

szövő népi iparművész

Zsovár Anita civilben a kanizsai Batthyány Lajos Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, aki gyönyörű alkotásaival mutat példát arra, hogy a reáliák felől is lehet érzékenyen és fogékonyan közelíteni az élet dolgaihoz.

A népművészet szeretete, a kézművességhez való vonzódás vele született, s talán a gyapjú puhasága, melege, formálhatósága érintett meg leginkább. A Zalai Népművészeti Egyesület által szervezett 1993-as szövő táborban ismerkedett meg a szövés alapjaival.

Meghatározó élmény volt számára az első munkadarab levágása a keretről, s az összeállítása

Már akkor úgy gondolta: segítenie kell abban, hogy minél többen megismerjék az alkotás örömét és a népi szövés értékeit. Így magasabb szintű tanulmányokba fogott, hogy elsajátítsa a csíkos és szedettes mintákat, továbbá az erdélyi festékes szőnyegek szövési technikáit. Zsovár Anita 1995-ben szerzett alapfokú szövő szakoktató képesítést, majd nem sokkal később középfokú szövő szakkörvezetői bizonyítványt, s azóta vezeti a Hevesi Sándor Művelődési Központ szövőszakkörét, mely immár a szövőműhely nevet viseli. Ott egyébként nem csak a haladókra figyelnek, hiszen évente indítanak kezdő szövőszakkört is. S mivel a szövőműhelyesek nem tétlenkednek, legszebb alkotásaikból minden esztendő augusztus 20-án nagyszabású kanizsai kiállítás nyílik, ezzel zárják le az éves munkát. Anita munkahelyén, a Batthyány gimnáziumban, aztán a HSMK-tól kölcsön kapott keretekkel rendszeresen szőnek az érdeklődő diákokkal, s büszke arra, hogy remekbe szabott tarisznyák, párnák, hátizsákok és mellények születnek a gyerekek keze alatt.

„Csak azt az értéket érdemes újratanulni és továbbadni, amely képes hidat építeni a múltból a jelenbe, a megváltozott életkörülmények között is együtt tud élni az emberekkel, s amit használni tudunk“ vallja Anita, aki másfél évtizede tagja a Zalai Népművészeti Egyesületnek, s rendszeresen részt vesz megyei és országos kiállításokon. Két szőttese jutott el a budapesti Néprajzi Múzeumban megrendezett XII. Országos Népművészeti Kiállításra, egy szőnyege volt jelen a következő évin, s három alkotása a XIII-on, az Iparművészeti Múzeumban. 1996-tól rendszeresen zsűrizteti a munkáit, élete álma 2002-ben teljesült, mikor is megkapta a népi iparművész címet.

Szövőmestere és tanítója Bordácsné Kishonti Erika volt, s a szakmai munkájában sok segítséget kapott Kiss Preisinger Annától. Szeretné ugyanazzal a szeretettel, önzetlenséggel, alázattal és segítőkészséggel továbbadni a tudást, ahogy ők tették, és teszik ma is a tanítványaikkal.

Anita szerint van valami megnyugtatóan ősi abban, ahogy évezredes mozdulatokkal kialakulnak a minták a keze alatt. Vallja, hogy a jövőt nem lehet építeni a múlt hagyományainak ismerete nélkül. Életének immár tizenöt éve szerves része a szövés tanítása és maga a szövés, amely nélkül – úgy érzi – már nem tudna meglenni. A Dr. Mező Ferenc Gimnázium galériájában a kanizsai népi iparművésztől faliszőnyegek, párnák, tarisznyák, mellények, kabátok és karmantyúbabák láthatók, s a csíkos és szedettes népi mintakincs, valamint az erdélyi festékes szőnyegek hangulata hatja át a nívós kiállítást. Anita lelkéhez az utóbbiak állnak a legközelebb, mint a népi textilek legrangosabb gyapjú szőttesei.

Irodalom: Zala Megyei Népművészeti Egyesület = www.zalanepmüveszet.hu/tagsagunk/, Medgyaszay Ház szovomuhely.hupont.hu /,Örök értéket képviselnek = Zalai Hírlap Online 2014. január 28.

 

A falu közössége nagyra tartja mindazok munkáját, akik a falu fejlődését kiemelkedően segítették:

  • Pék József segédjegyzőt, majd körjegyzőt (az 1956-os zalai események egyik kiválósága)
  • Pfeiffer György, Zalai Tibor, Papócsi Zoltán amatőr képzőművészeket
  • Szantner János szabómestert, aki a helyi németség tárgyi emlékeinek gyűjtője is volt
  • Balázs Gézát, Sóstai Istvánt a termelőszövetkezeti munkájukért
  • Baráth Zoltán postamestert, aki mozigépészként is a helyi kultúra egyik szervezője volt
  • a római katolikus és evangélikus lelkészeket; dr. Jáni Jánost az evangélikus gyülekezet történeténekének megíróját
  • Dobó László színjátszó csoportjait
  • pedagógusok közül gyakran említett Szalai, Bálint, Kovács, Németh, Zsovár házaspárokat
  • Poszaveczné Arany Ida évtizedeken át tartó kórusvezetői munkáját
  • dr. Nagy Árpád háziorvosi emberszolgálatát
  • dr. Tóth Géza állatorvost, aki egyben a gazdakör és „ökör-kör” programjait is szervezte
  • Sóstainé Márfi Ibolyát (nyugalmazott igazgató), aki az ÁMK létrehozását, működését megalapozta, helytörténeti kutatásaival is szolgálta a falut
  • Markács Zoltánt a helytörténethez kapcsolódó magángyűjteményéért
  • Dr. Nagy Árpádné és Grabant János polgármestereket, akik a rendszerváltozás utáni önállóság és sokféle fejlődés elősegítői, irányítói voltak
Gyakori a közbeszéd a falu első számú vezetőiről, a bölcsődéről, az óvodáról ugyanúgy, mint a kiflit sütő, régi ízeket őrző és kézimunkázó asszonyokról, a futballcsapatokról és a nagy sokaság miatt itt fel nem soroltakról, akik Szepetneken éltek vagy élnek, s még családtagjaik is falunkat segítik.
Lap tetejére