Neves szülöttei, neves személyiségei

Szepetneki János

 

-  1555

A reformáció korai időszakának hitterjesztője és énekszerzője. Hitéért mártírhalált halt. Számunkra különös jelentőséggel bír, hogy a magyar irodalomtörténet és zenetörténet is kiemeli munkásságát.

A legtöbb tanulmány „Bátorítás halál ellen” című énekével kapcsolatos, melyet 1555-ben írt a „Szamos mentében”.

Művei több énekeskönyvben és kódexben fennmaradtak, s ma is a református és evangélikus egyházi énekeskönyvekben szerepelnek: pl: Mikor meggondolom e világ dolgát…; Hagyjátok…; Szükség minékünk.

Neve – a kor szokásai szerint – származási helyére utal.

Életének és munkásságának kutatása folyamatban van.

 

Kardos (Keresztelő) János

 

1801. február 13. Norsincz – 1873. augusztus 12. Őrihodos

Evangélikus lelkész, írói és műfordítói munkásságával a vend irodalom kiemelkedő alakja.

Szepetneken 1830-1835 között volt evangélikus lelkész – soproni és bécsi tanulmányai után, felszentelését követően. a szepetneki  időszak pályájának induló szakasza. Ö építtette 1832-1834 közt a templomhoz a tornyot. Már elkezdte a vend nyelvű énekes könyv anyaggyűjtéseit (surdi Kuzmics István munkája is) könyvvé rendezni. Széles körű műveltségét jelzi, hogy a szepetneki gyülekezet német nyelvű volt. Őrihodoson munkálkodott haláláig.

Számos egyházi témájú könyvet írt. A vend nyelv kiváló ismerőjeként fordította a Bibliát, Vörösmarty, Arany és Petőfi műveit, énekeskönyveket. Maga is írt énekeket és verseket. Magyarból több ABC-s könyvet és énekes iskolai könyvet fordított vend nyelvre, s ezzel biztosította, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a gyermekek.

 

Bokányi György

 

1813. augusztus14. Söpte – 1893. március 15. Szepetnek

A nemes szülőktől származó róm. kat. pap először nevelő, majd káplán volt, Vas és Zala megyei helységekben.

  • 1855 májusától plébános Szepetneken.
  • 1867-ben a letenyei ker. esperesévé és a Zala megyei iskolai tanács tagjává nevezték ki. A népiskolai oktatás és a hitélet fejlesztéséért sokat tevékenykedett.
  • 1872-ben ő szentelte fel a letenyei Mura hidat.
  • 1876-ban tiszteletbeli kanonok lett.

 

Bertalan Vince

/ 1857. ápr. 19. Szepetnek - 1917. dec. 16. Rákospalota /: pedagógus, pedagógiai szakíró.
 
Szepetneken született, itt élt gyermek-és ifjúkorában. A Ludovika honvédtisztképzőt két évi szorgalmas munka után otthagyta, hogy szíve vágyának engedve a tanítói pályára léphessen
A magyar népoktatás ügyében maradandó és nagy értékű munkásságot fejtett ki.
Segédtanítói minőségben Szepetneken kezdte pályáját, majd több faluban is volt segédtanító. Kántortanító lett a Zala megyei Hegymagoson. Ekkor kezdődött pedagógiai szakírói munkássága, a Népnevelő és az Iskola c. folyóiratokban jelentek meg írásai. Ezzel felhívta magára a figyelmet, olyannyira, hogy az új alapokra helyezett és szervezett tanfelügyelőségi adminisztráció vezetésére  nevezték ki.  " Vaszary hercegprímás beleegyezését adta, hogy az iroda vezetésére világi tanférfiú, más egyházmegyéből alkalmaztassék, amire eddig példa nem volt. "
Mintaszerű adminisztrációt teremtett a tíz vármegyére kiterjedő főegyházmegyében, s az ezret meghaladó iskolák
ügyét oly példaértékűen intézte és vezette, hogy több tanfelügyelőség fölkereste-okulás céljából.
Ezzel egy időben történt az esztergomi érseki tanítóképző gyökeres átszervezése. Az egyik tanári állásra a hercegprímás Bertalan Vincét nevezte ki, meghagyva a tanfelügyelőségi iroda vezetésében is. E kettős minőségben végzett sok munka mellett is írásaival, munkásságával a magyar iskolaügyet a közvéleményben, a szakmában, a sajtóban tevékenyen és eredményesen segítette. Különösen sokat írt az alábbiakba: Magyar Állam, Népnevelő, 
Katholikus Tanügy, Egyházi Közlöny, Népiskolai Tanügy, Néptanítók Lapja, Tanító, Nemzeti Iskola, Esztergom, Dunántúl.
Önálló tanulmányai vezérszavai ma is az oktatási törvény címszavai, akkor ő az oktatási ellátás, feladat, fejlesztés, reform, szervezés, tankötelezettség kiterjesztése témákban írt és szervezett. De az agg tanítók menedékházát, a beteg- s egyéb biztosításokat is kezdeményezte. A magyar tanügy kiválóságainak életét és pályáját bemutató sorozatát is elkezdte.
Részt vett az Országos Katholikus Tanügyi Tanács megszervezésében. Tagja volt kezdettől a Katholikus Tanítók Országos Bizottságának, a Katholikus Tankönyvbíráló Bizottságnak, részt vett a katolikus iskolák tantervének és rendszabályainak munkálataiban.
 
' Egész életének munkásságát fényesen jellemzi az a keresztényi szeretettel teli megértés, amellyel a különböző felekezetű tanítók és iskolák érdekeit az igazi hazafias szellemben összeegyeztetni törekedett. "
 
=Népnevelő, 1918. jan. l3. , köszönet a család leszármazottjának /Szentirmai Zsuzsanna/ az írás és információk  /meg/adásáért.

 

Mihályfi Ákos 

1863.szeptember 02. Szepetnek- 1937. május 27. Budapest

Római katolikus pap, ciszterci szerzetes, villers-i apát, egyházi író, egyetemi tanár.

Apja: Mihályfi Bálint a szepetneki róm. kat. elemi iskola tanítójaként tevékenykedett.

Fia: Mihályfi Ákos római katolikus papként, egyházi íróként, egyetemi tanárként s rektorként jelentős életpályát mondhatott magáénak.

  • 1879-ben belépett a ciszterci rendbe.
  • 1886-ban pappá szentelték.
  • 1887-től ciszterci teológiai tanár.
  • 1906-1934 között Budapesten a lelkipásztorkodás-tan egyetemi tanára.
  • 1916-17 között rektor volt.
  • 1934-ben nyugdíjazták.
  • 1891-1928 között a Katolikus Szemlét szerkesztette.
  • 1921-1933-között a Szent István Társulat alelnöke volt.

Munkái közül a lelkipásztorkodás-tan kézikönyve kiemelkedő.

Az 1848/49-es forradalom-és szabadságharc dicső időszakában Szepetnek a népfelkelés szervező központja volt, Királyi Pál s a szepetnekiek részt vettek a Muraköz felszabadításában, a szabadságharc számos küzdelmében.

 

Királyi Pál:

 

1818. augusztus 10. Szepetnek – 1892. május 25. Budapest

Újságíró, író, politikus, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentős személye.

Apja számadó juhász volt. A keresztségkor kapott neve: Királyi József, a Pál nevet a kecskeméti piarista tanintézetbe való lépésekor vette fel, majd a Királyi Pál nevet a Robot és dézsma c. írásától használta.

Iskolái: Szepetnek elemi, Nagykanizsa elemi és  gimnáziumi, Kecskemét: tanítórend, tanított: Máramarossziget, tanult: Kolozsváron, majd a rendből kilépve 1840-től Pesten jogot.

Joggyakornok az 1843-44.évi országgyűlésen. A reformok híve lett Széchenyi, Kossuth, majd Deák oldalán. Példaképe Deák Ferenc volt, előkészítője a kiegyezésnek, majd a Deák-párt jegyzőjeként lett Zala megye országgyűlési képviselője.

1848. október 7. és 17. között Szepetneket, Letenyét s a szomszédságban lévő 14 községet járta be, a népfölkelést szervezte. Részt vett Kanizsa, majd a Muravidék felszabadításának harcaiban, az 1849-es tavaszi hadjáratban. Őrnagyi kinevezést 1849. május 25-én kapott.

Majd a Hadügyminisztérium katonai osztályának helyettes főnöke lett. 1850-1856 közt büntetésül a császári seregben közlegényként szolgált.

1856-tól Pesten telepedett le.

Munkássága: az újságírói, a képviselői, kulturális területeken ekkortól teljesedett ki, vált igen sokrétűvé. Haladó szellemű, szülőföldjét mindig szerető képviselő volt. Választási és beszámoló körútjain is példamutató hazafi volt.

Emlékét Szepetneken felállított Emlékoszlop (1992, Németh Ferenc helyi alkotó), a Királyi Pál ÁMK, a Királyi Pál Kulturális Egyesület, az ÁMK aulájában 1994-ben avatott bronz szobor (alkotója: Szabolcs Péter), a róla elnevezett utca, valamint a március 15-i és a Királyi Pál Napok rendezvényei őrzik.

Irodalom:

- Sóstainé Márfi Ibolya: Pásztorfi a parlamentben. Királyi Pál élete és munkássága = www.sulinet.hu/oroksegtar/data/,,,/Pasztorfi…

- Emlékkiállítás és felajánlás Királyi Pál évfordulója alkalmából = zaol.hu

- Emlékkiállítás és adományozás Szepetneken – Kanizsa TV = www.kanizsatv.hu/hirek/.../emlekkiallitas ...

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szepetneki résztvevői:

  • Andalics János
  • Benkovics Péter
  • Bicsák István
  • Bogatin János
  • Borsos János
  • Dani Ferenc
  • Fuchs János
  • Fülöp Ferenc
  • Grabant István
  • Hajdinák József
  • Harangozó Ferenc
  • Hemmer János
  • Hitter András
  • Horváth István
  • Hütter János
  • Kalinits Ferenc
  • Királyi Pál őrnagy (hírlapíró) és személyi szolgálatában: Hémár András obsitos
  • Kovács István földműves
  • Kresznár János 19 éves földműves
  • Lakics Ferenc
  • Lukács György
  • Málek János
  • Medl András
  • Minarics József 19 éves földműves
  • Molnár János 19 éves földműves
  • Niklesz Ferenc 19 éves földműves
  • Pusztai János, földműves
  • Szobolits István 19 éves földműves
  • Terdi János
  • Veber András 19 éves földműves
  • Vukits István 19 éves földműves

 Irodalom: A szabadságharc zalai honvédei  1848 – 1849 / szerk. Molnár András /. Zalaegerszeg, l992.

 

Varga Ottó

 

1909. november 22. Szepetnek – 1969. június 14. Budapest

Matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth – díjas (1952).

Apja: Varga Imre evangélikus lelkész volt Szepetneken 1909-1910-ben rövid ideig (előtte már volt segédlelkész is). Rendkívüli hatású szónokként maradt meg emléke.

Fia: Varga Ottó . A művelt család gyermeke később vált híressé. Tanulmányait egyetemi szinten Bécsben, Prágában végezte. 1933-ban matematikából doktorált 1934-35-ben a hamburgi egyetemen, ösztöndíjasként dolgozott. Majd a prágai egyetemen volt gyakornok, magántanár. Prága német megszállásakor (1939) nehézségei támadtak, Magyarországra jött.

A kolozsvári egyetemen kapott kinevezést, 1947-ben a debreceni tudományegyetem tanára lett. A modern differenciálgeometriai  kutatások hazai elindítója volt. 1958-1967 közt az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem matematikai tanszékének tanszékvezető tanára. 1967: az MTA Matematikai Kutató Intézetébe került, a differenciálgeometriai csoportot vezette.

2009-ben  Varga Ottó akadémikus emlékére Debrecenben nemzetközi konferenciát rendeztek, felavatták szobrát, kiállításon mutatták be életpályáját.

Irodalom: Kántor Sándorné: Varga Ottó = Pedagógusok arcképcsarnoka 2002. Hajdú – Bihar megye, Debrecen. 193 – 195. l. és Kántor Sándorné:  Life and career of Ottó Varga / 2009 / - az előadó Kántor Sándorné / Kántor Tünde / elküldte …kutatás-felhasználás céljára.

Centenáriumi konferencia / TEK / - 2. rész – 2012. nov. Tamássy Lajos: Visszaemlékezés Varga Ottó és Rapcsák András professzorokra = www.youtube.com /…

Mulasics László

 

www.artportal.hu

képzőművész, festő

Szepetnek, 1954. október 12. – Feketebács, 2001. július 16.

 

  • 1986 Magyar Képzőművészi Főiskola, festő szak.
  • 1986 Derkovits-ösztöndíj.
  • 1987 Kiemelt Derkovits-ösztöndíj, Landesatelier  Künstlerhaus, Salzburg város ösztöndíja.
  • 1988: Károlyi-alapítvány, Saint-Paul-de Venice(Fr),
  • 1989: Smokay Alapítvány díja,
  • 1990: DAAD, Worpswede(D).
  • Alkotásairól, kiállításairól helyben
  • Videotalálatok:

 

Mulasics László Várfok Galéria

 

Papócsi Ferenc

 

Szepetnek,1907. november 2. -  Győr, 1991. szeptember 27.

 

Önéletrajzi regénye Aranymosó címmel jelent meg/ Egy észrevétlen emberélet alcímmel /, s ebben gyermekkoráról is ír. Édesapja a m. kir. távirdánál dolgozott, 1914-ben Hatvanba helyezték, így a család és gyermeke az ország más területén élt, tanult, dolgozott tovább. Ferenc tanár. Nyugdíjba vonulása után a Horváth Endre Galériában volt teremőr.

Irodalom: Papócsi Ferenc: Egy észrevétlen emberélet = www.agt.bme.hu/balassi/papocsi

Lap tetejére