Szepetnek nevezetességei:

I. A római katolikus templom

Római katolikus egyházközségről már a XII. századból vannak adatok, ahogy a püspöki falu plébániájához tartozó oktatásról is.

A ma álló római katolikus templom MŰEMLÉK JELLEGŰ ÉPÜLET.

1710-ben építették újra a török pusztítás után a római katolikus plébániát. Először a védő szerepet ellátó torony épült, mai templomát 1752-ben szentelték fel. Az Őrangyalok templom a település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke. Barokk stílusú, műemlék jellegű.

Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. sz.-i eredetű. Oltára 1900-ban készült. Orgonáját 1896-ban építették, legutolsó bővítése 1988-ban volt. Harangjait nagy ünnepélyességgel 1925-ben szentelték fel. Jelentős búcsújáró hely volt. Stációképeit a szepetneki származású Mulasics László festőművész készítette. A gondozott templomkertben található Szent István szobra, mely az egyházi és közösségi megemlékezések helyszíne is.

A templomban a szószék közelében található a Batthyány család címere.

 

II. Az evangélikus templom

1757-ben gróf Batthyány Lajos Németújvárról és környékéről újabb telepeseket hozott.

Az evangélikus templom a falu másik nevezetessége. 1795, 1820 építései után a tornyot 1832-1834 közt építették a templom elé. 1856-1904 közt Wéber Sámuel volt az evangélikus anyagyülekezet lelkésze. 1856-ban újabb evangélikus és német ajkú áttelepülők érkeztek Lotzmannsburg (Locsmánd) és környékéről. Feltehetően az ő szolgálatának kezdetén készült a templom ma álló oltára és oltárképe is. A szószék az oltárral egybeépült. Az oltár és a szószék között német nyelven írt szöveg olvasható: „SEID TATER DES WORTES UND HÖRER ALLEN” (Az igének ne csak hallgatói, hanem követői is legyenek.)

Az I. világháborúban a 3 harangból (készültek: 1796-ban) kettő a háború áldozata lett, helyettük az újak 1925-ben kerültek felszentelésre. Ez a harang azonban több mint 200 év után megrepedt, hasonmását 2000-ben avatták felszentelt szolgálatra. A templom karzattal, majd azokat tartó oszlopokkal, orgonával bővült. A bejáratnál az I. világháborúban elesetteknek állítanak emléket. A szépen gondozott, s néhány érdekes fával ékes kert másik részén található az 1997-ben átadott új parókia és a gyülekezetet szolgáló közösségi ház. A templom renoválása  2013-ban megtörtént, megújult a  környezetével  együtt.

 Irodalom: Dr. Jáni János: A Somogy – Zalai Evangélikus Egyházmegye és gyülekezeteinek története. Bp., 2005. Somogy – Zalai Evangélikus Egyházmegye.

 

III. I. világháborús emlékmű

 

Kallós Ede szobrászművész alkotása, 1935-ben készült.

Az alkotó 1866-1950-ig élt, köztéri szobrok, síremlékek kiváló művelője.

Fontosabb köztéri művei Budapesten: a Károlyi-kertben található Iványi Dániel szobor, és a Batthyányi téren felállított Kölcsey szobor.

Legismertebb vidéken álló szobrai: a gyulai Erkel, az ópusztaszeri Árpád fejedelem és a nagykárolyi Kölcsey szobor.

A szepetneki emlékmű puskára támaszkodó katonát ábrázol. A talapzat monumentális, rajta az elesettek nevei.

 

IV. II. világháborús emlékmű 

Rajki László alkotása, 1991-ben készült.

Az alkotó 1939-ben született, 1969-től a Szentendrei művésztelepen él és dolgozik.

Köztéri művei (válogatás):

Táncsics Mihály szobra (Dabas)

Csokonai Vitéz Mihály szobra (Komárom)

Móricz Zsigmond szobra (Budapest)

 

V. Királyi Pál Emlékszobor

Németh Ferenc alkotása, készült 1992-ben.

Az alkotó Szepetnek polgára, népi iparművész, fafaragó mester, népi jellegű használati eszközök, fa gyermekjátékok, játszótéri játékok jeles készítője.

 

VI. Királyi Pál dombormű

Szabolcs Péter alkotása, készült 1994-ben.

Szabolcs Péter (1942-    ) Munkácsy-díjas szobrász. 1967-től Zalaegerszegen él. Alapvetően bronz szobrász, de fával is dolgozott, majd fém-fa kompozíciókat is készített.

 

VII. Szent István szobra

Gruber Leó  szobrászművész alkotása, készült 1938-ban.

Kenyeres Béla tanító által vezetett ifjúsági színjátszó csoport bevételéből a helyi ifjúság állíttatta.

Lap tetejére